Az 1897-es véres krétai zavargások idején Pintér Gyula, a Monarchia konzulja a Canea városában működő külképviselet biztosítására odavezényelt osztrák-magyar matrózok egy részét a város török és görög negyedeinek határára irányította, hogy a békétlenkedő felek közé kordont vonjanak. Ezzel a
[>>>]
Az 1897-es véres krétai zavargások idején Pintér Gyula, a Monarchia konzulja a Canea városában működő külképviselet biztosítására odavezényelt osztrák-magyar matrózok egy részét a város török és görög negyedeinek határára irányította, hogy a békétlenkedő felek közé kordont vonjanak. Ezzel a mozzanattal vette kezdetét a magyar békefenntartói szerepvállalás története, amely az elmúlt bő évszázad folyamán óriási változásokon, fejlődésen ment keresztül. Kiss Zoltán László alezredes-szociológus kötetében először a béketámogató katonai műveletek kutatási módszereit ismerteti, majd időrendben áttekinti az ilyen jellegű magyar katonai szerepvállalások eseményeit az említett krétai esettől napjainkig, amikor a Magyar Honvédség egységei az ENSZ, az EBESZ, a NATO és az EU különféle válságreagáló műveleteiben a Balkánon, Afganisztánban és Irakban teljesítenek szolgálatot. A harmadik fejezetben a szerző egy olyan katonaszociológiai vizsgálat eredményeit adja közre, amelyet a közelmúltban zajlottak változatos kutatás-módszertani technikákkal. A kutatás célja az volt, hogy tapasztalatokra támaszkodva nyújtson reális képet a külföldi missziókra történő kiválasztással, felkészítéssel, a külföldi missziós szolgálattal, valamint a hazatérés utáni visszailleszkedéssel kapcsolatban. A vizsgálatban több mint 1700 fő hivatásos és szerződéses katona, rendőr, közalkalmazott, köztisztviselő, illetve érintett családtag vett részt. A maga nemében hiánypótló, fekete-fehér fotókkal, grafikonokkal, táblázatokkal illusztrált kötetet lábjegyzetek egészítik ki, a végén összegzés, adattár és irodalomjegyzék kapott helyet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]