A tizennyolcadik század, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész magyar tudománytörténet egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb, legkreatívabb alakja Kempelen Farkas. Az ír bevándorlók sarjaként Pozsonyban született Kempelen igazi polihisztor volt; a tehetséges fiatalember először jogot és   [>>>]

A tizennyolcadik század, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész magyar tudománytörténet egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb, legkreatívabb alakja Kempelen Farkas. Az ír bevándorlók sarjaként Pozsonyban született Kempelen igazi polihisztor volt; a tehetséges fiatalember először jogot és filozófiát tanult, de aztán érdeklődési köre a lehető legszélesebbre nyílt: a természettudományok - a matematika és fizika - éppúgy érdekelték, mint a mérnöki munka, az építészet vagy a gazdálkodás, mesterfokon űzte a rézmetszést, és emellett arra is jutott szellemi kapacitása, hogy gyárat alapítson, vagy épp drámákat, verseket írjon. A leginkább mégis feltalálói tehetsége okán emlékszik rá az utókor: egyebek mellett alkotott beszélőgépet, gőzgépet, dunai szivattyúkat, gőzturbinát, leghíresebb találmánya pedig a legendás sakkozógép, az ún. Török. E különleges személyiség - "reneszánsz ember" - portréját rajzolja meg imponáló részletességgel Alice Reininger. Műve klasszikus életrajz: bemutatja Kempelen családi hátterét és gyermekéveit, ír sokirányú munkásságáról a Habsburg monarchiában (gazdasági tevékenysége, textilnyomó üzem alapítása, vízvezeték építés Schönbrunnban, a Dunát és Tisztát összekötő csatorna terve stb.), A kötet utolsó szakaszában olvashatunk közreműködéséről a bécsi Képzőművészeti Akadémián, a Császári Művészeti és Tudományos Akadémián, valamint megismerkedhetünk röviden grafikai, irodalmi, sőt zenei alkotásaival is. A tudomány- és kultúrtörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó munkát függelék és irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]