A Napkút Kiadó jóvoltából egy igazi különlegesség kerülhet a magyar olvasók kezébe: egy alapmű a hazánkban gyakorlatilag teljesen ismeretlen huszadik századi kurd irodalom tárházából. Már maga a műfaj is extrémnek számít: Törökországban ugyanis hetven éven keresztül (1920 és 1990 között) tiltott   [>>>]

A Napkút Kiadó jóvoltából egy igazi különlegesség kerülhet a magyar olvasók kezébe: egy alapmű a hazánkban gyakorlatilag teljesen ismeretlen huszadik századi kurd irodalom tárházából. Már maga a műfaj is extrémnek számít: Törökországban ugyanis hetven éven keresztül (1920 és 1990 között) tiltott volt a kurd nyelv nyilvános használata. Ennek ellenére (és pont emiatt) a kurd származású Mehmed Uzun kizárólag az anyanyelvén alkotott, írásban rögzítve a modern irodalmi kurd nyelv alapjait, és egyben folytatva ősei mesemondó hagyományait is. Jelen kötete egy évvel halála előtt, 2006-ban került kiadása; abban az időszakban, amikor visszatért közel harminc év után visszatért Svédországból, ahol 1977 és 2005 között politikai menekültként élt és alkotott. Főhőse a kurd kultúra egyik emblematikus alakja, Celadet Bedir Khan (1893-1951), a diplomata, politikai aktivista, író, jogász, nyelvész és újságíró. Bedir Khan az 1923-as kemálista hatalomátvétel után hagyta el az országot, majd Bejrútban részt vett a kurd ellenállás fő szervezetének és az Araráti Kurd Köztársaság megalapításában is. Ezt követően évekig élt Iránban és Irakban, miközben mindvégig a kurd ellenállás kulcsfigurája maradt, egészen haláláig. A regény az ő története, és egyben tisztelgés életműve, karizmatikus személye előtt. A mű a huszadik századi kurd irodalom és történelem iránt érdeklődő figyelmébe ajánlható. [<<<]