A tizenkilencedik század második, és a huszadik század első fele francia kulturális és irodalmi életének emblematikus alakja az 1910-ben irodalomi Nobel-díjjal kitüntetett író, költő és műkritikus, Anatole France, akinek most két, hazánkban kevéssé közismert kisregénye kerül kibocsátásra hosszú   [>>>]

A tizenkilencedik század második, és a huszadik század első fele francia kulturális és irodalmi életének emblematikus alakja az 1910-ben irodalomi Nobel-díjjal kitüntetett író, költő és műkritikus, Anatole France, akinek most két, hazánkban kevéssé közismert kisregénye kerül kibocsátásra hosszú évtizedek után. Mindkét írás France legkorábbi művei közé tartozik: úgy az Iokaszté (vagy Jocaste), mint A sovány kandúr 1879-ben jelent meg, elsőként a szerző könyveinek sorában. A két rövidprózai alkotás magánéleti hátterét és ihletforrását a Valérie Guérin de Sauville-el 1977-ben kötött boldogtalan és kölcsönös meg nem értésen alapuló házasság adta: míg művészetektől idegenkedő felesége "tisztes" polgári létről álmodott, és férjét hivatalnokként szerette volna látni, addig France az irodalom bűvöletében élt. Bár líráját el tudta hallgattatni a rigorózus Valérie, e két kisregényben formát öltött az írói mondanivaló. Az Iokaszté a korabeli francia művészek "mennyországát", a kávéházak bohém értelmiségi kisvilágát idézi meg. A sovány kandúr egy eleve kudarcra ítélt, mégis szenvedélyes szerelem és házasság története, amelynek főhősei egy fiatal nő és nála jóval idősebb férje. Az Ignácz Rózsa fordításában megjelenő kötet általános gyűjtőkörű könyvtárak polcaira ajánlott. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]