Szinetár Miklós levélregénye az idős mester és a karrierje csúcsán járó középkorú tanítvány párbeszédén keresztül fogalmazza meg a mai magyar értelmiségi nemzedékek közös és eltérő dilemmáit. Este tízkor csörög a mester telefonja, a vonal túlsó végén egykori tanítványa arra kéri, sürgősen   [>>>]

Szinetár Miklós levélregénye az idős mester és a karrierje csúcsán járó középkorú tanítvány párbeszédén keresztül fogalmazza meg a mai magyar értelmiségi nemzedékek közös és eltérő dilemmáit. Este tízkor csörög a mester telefonja, a vonal túlsó végén egykori tanítványa arra kéri, sürgősen találkozzanak. Mint kiderül, János, a fiatal színházi rendező, élete nagy döntése előtt áll: a helyi önkormányzat felkéri, vállalja el a színház vezetését. Ez aztán egy sor olyan kérdést vet föl, amelyekkel egykori mesterét ostromolja, akinek persze jócskán vannak tapasztalatai arról, mit jelent szeretett kollégából utált főnök lenni, lázadó szegénylegényből nyakkendős igazgató úrrá vedleni; mit jelent a "hála" politikai összefüggésben, és milyen súlyos szava van a pénznek; miként sok-sok tapasztalatot ad át arról is, mit jelent elvállalni egy pozíciót, amelyben az ember megvalósíthatja elképzeléseit, mi az igazi művészet, miben áll a rendezés szépsége. Ugyanakkor számos aktuális, vagy a közelmúltban visszhangot kiváltott témát is felemlít, mint pl. a bezárt és lebontásra ítélt Erkel Színház ügye. Szinetár Miklós műve egyszerre szól a színházról és a művészetről, de ugyanennyire a döntésekről, a válságról és az ünnepekről, a tudat alatti által gátolt sikervágyról, végül az élet valódi értelméről, hitről és gondviselésről - a talán mégis létező istenekről, a bennünk élő, minden történésnek értelmet adó szellemekről. A színházlátogató művelt nagyközönség olvasmánya a küllemében is ízléses kiadvány. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]