Dicséretes gyorsasággal, alig két évvel eredeti (2009-es) megjelenése után kerülhet a magyar olvasók kezébe az egyik legnevesebb kortárs szlovák író, Pavel Vilikovský kötete, A gonosz önéletrajza. A mű két, első pillantásra különállónak tűnő kisregényből áll, amelyek azonban a felszín alatt fő   [>>>]

Dicséretes gyorsasággal, alig két évvel eredeti (2009-es) megjelenése után kerülhet a magyar olvasók kezébe az egyik legnevesebb kortárs szlovák író, Pavel Vilikovský kötete, A gonosz önéletrajza. A mű két, első pillantásra különállónak tűnő kisregényből áll, amelyek azonban a felszín alatt fő témájuknál fogva összeérnek: mindkettő az emberi gonoszság megrázó és hiteles portréja, különböző szögekből ábrázolva. A bő fél évszázaddal ezelőtt, a kommunista uralom kezdetén játszódó első történet (Jozef K. tragikusan rövid magánya) főhőse Jozef Karsten. A férfi megkísérli elhagyni az országot, de az állambiztonságiak hamarosan megtalálják egy, az orosz zónában húzódó kis osztrák faluban, nem messze Bécstől. Visszahurcolják Pozsonyba, és azzal zsarolják, hogy a kezükben van a felesége és a fia. Karsten úgy dönt, hogy felveszi a harcot, és felkeres egy-két befolyásos "barátot", hogy a segítségüket kérje. Ekkor még nem sejti, hogy aki játszmába kezd a Gonosszal, az csak veszíthet... A második írás (Mária M. hosszan tartó súlyos magánya) a rendszerváltás utáni Szlovákiába kalauzolja az olvasót. A főszereplője egy nyugalmazott irodalomtanár (sejthetően az író alteregója), aki szabadidejében a gonoszság mibenlétét kutatja, többek között úgy, hogy Göbbels hajdani naplóbejegyzéseit tanulmányozza, illetve nyomozni kezd egy húsz évvel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt - számára egyébként teljesen ismeretlen - nő, Mária M. után. A mű - amelyben a legfőbb motívum a gonosz legjellemzőbb tünete: a félelem - a huszonegyedik századi szlovák próza élvonalába tartozik. Beszerzése minden általános gyűjtőkörű könyvtárnak javasolható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]