A XVIII. dinasztiából való (Kr.e. 1350 körüli) Tut-Anch-Amon (vagy másképp Tutenkamon, Tutanhamon stb.) fáraó sírja a leggazdagabbak, legszebbek, legjelentősebbek közül való. Felfedezése, feltárása az autodidakta angol régész, Howard Carter érdeme. Mivel azonban a tudós, aki 1922-ben felfedezte a   [>>>]

A XVIII. dinasztiából való (Kr.e. 1350 körüli) Tut-Anch-Amon (vagy másképp Tutenkamon, Tutanhamon stb.) fáraó sírja a leggazdagabbak, legszebbek, legjelentősebbek közül való. Felfedezése, feltárása az autodidakta angol régész, Howard Carter érdeme. Mivel azonban a tudós, aki 1922-ben felfedezte a Tutanhamon-sírt nem volt szakmabéli, világhíre ellenére is intrikák áldozata lett: bár lelete forradalmasította az egyiptológiát, ő maga azonban nem ásathatott tovább, kitüntetést sem kapott, elfeledett magánemberként kellett visszavonulnia. Christian Jacq, aki Ramszesz fáraóról ötkötetes regénysorozatot írt, ezúttal a nagy egyiptológus, Carter sorsát foglalta regénybe, részint a huszadik század első felének egyiptológiáját is bemutatva a szépirodalom eszközeivel. A mű természetesen sok információval szolgál Tutanhamon uralkodásáról is, alapvetően azonban nem történelmi regény, hanem regényes régész-életrajz. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]