Biblofil érdeklődésű olvasók körében jó hír, hogy folytatódik az ismert nyomdamérnök, újságíró és könyvszerzőkutató, Persovits József Nyomdász könyvtár című sorozata, Misztótfalusi Kis Miklós (200914082) után a négy emberöltővel korábban élt Heltai Gáspár (1510-1574) életművével. A valószínűleg a   [>>>]

Biblofil érdeklődésű olvasók körében jó hír, hogy folytatódik az ismert nyomdamérnök, újságíró és könyvszerzőkutató, Persovits József Nyomdász könyvtár című sorozata, Misztótfalusi Kis Miklós (200914082) után a négy emberöltővel korábban élt Heltai Gáspár (1510-1574) életművével. A valószínűleg a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) született evangélikus lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász a magyar késő reneszánsz irodalom európai színvonalú képviselője volt, egyben a magyar széppróza egyik megteremtője. Mint erdélyi szász polgárcsalád gyermeke, wittenbergi tanulmányok után Kolozsvárott telepedett le, ahol is lelkészként működött haláláig. Magyarul csak 1536-ban tanult meg, ennek ellenére minden munkáját latinul és magyar nyelven publikálta. Az író másik irodalomtörténeti szempontból jelentős vállalkozása az 1560-as évek elején létesített papírmalma volt. Kiadványait jórészt maga írta, fordította vagy szerkesztette következetes nyomdai helyesírással, miáltal a magyar helyesírás szabályozásának előfutáraként is számon tartjuk. Heltai hatalmas műfordítói vállalkozása volt a teljes Biblia részenkénti magyar megjelentetése. Leghíresebb munkája mégis profán területen keletkezett: az 1566-os, prédikátori oktatást célzó Száz fabula (199808189), amelyben Aiszóposz állat történeteit dolgozta fel (legutóbb reprintben: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei valamint azoknak értelme; 200909200). Az igényesen tipografált könyvszakmai kiadványt érdemes széles körben ajánlani. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]