A Népességtudományi Kutatóintézet tanulmánykötete egy közelmúltban lezárult vizsgálatsorozat első eredményeiről számol be, amely során a közmegítélésnek, a társadalmi normáknak a demográfiai viselkedésere gyakorolt hatását vizsgálták az intézet kutatói. Közismert a magyar társadalom azon
[>>>]
A Népességtudományi Kutatóintézet tanulmánykötete egy közelmúltban lezárult vizsgálatsorozat első eredményeiről számol be, amely során a közmegítélésnek, a társadalmi normáknak a demográfiai viselkedésere gyakorolt hatását vizsgálták az intézet kutatói. Közismert a magyar társadalom azon sajátossága, hogy a lakosság által kinyilvánított, alapvetően tradicionális értékrend (család-, házasság- és gyerekközpontúság) relatíve nagy távolságra van a tényleges demográfiai magatartástól (válások növekvő, házasságkötések csökkenő száma és mindenek előtt az alacsony termékenység). A kötetben olvasható hét tanulmány elsősorban kérdőíves vizsgálatokra támaszkodva elemzi a társadalmi értékrendek időbeli változását és jelenlegi helyzetét. A demográfiai trendek alakulását számba vevő első tanulmányt követően a házasság, mint intézmény társadalmi megítélése, a gyermekszám-preferenciák, a nemi szerepmegosztás (ezen belül is a családi férfiszerepek), a családi élet és a munka összhangjáról alkotott szemléletmódok változása kerül górcső alá, végül közvélemény-kutatások eredményeinek összefoglalása alapján kerül bemutatásra mely népesedési témák foglalkoztatják a közvéleményt. A nagy számú táblázattal és grafikonnal kísért, közös irodalomjegyzékkel záruló kiadvány a kutatók (szociológusok, demográfusok) mellett a népesedés- és társadalompolitikával foglalkozó szakemberek, döntéshozók számára is fontos adatokat, megállapításokat tartalmaz."www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
