Az emberek sokféleségéből számos diszkriminációs helyzet adódhat. A legtöbb országban, így hazánkban is törvények tiltják az Alkotmányban - illetve a jelenleg hatályos Alaptörvényben - említett tulajdonságokon (nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,   [>>>]

Az emberek sokféleségéből számos diszkriminációs helyzet adódhat. A legtöbb országban, így hazánkban is törvények tiltják az Alkotmányban - illetve a jelenleg hatályos Alaptörvényben - említett tulajdonságokon (nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet) kívül többek között külön nevesítve a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést (Magyarországon erről a 2003-as esélyegyenlőségi törvény rendelkezik). E szakterület elméletét és gyakorlatát mutatja be Kovács Kriszta kötete, aki elsőként az igazság és egyenlőség, majd a hátrányos megkülönböztetés témájával foglalkozik, általánosságban. A szerző részletesen foglalkozik a közvetlen és a közvetett diszkriminációval, a diszkrimináció és a magánszféra kapcsolatával, külön kitérve a magánélet szabadságára, a lelkiismereti szabadságra, az egyesületi szabadságra és a tulajdonosi autonómiára. Önálló fejezet mutatja be az antidiszkriminációs szabályozást (ezen belül a magyar Egyenlő Bánásmód Hatóság működését), majd olyan szakkérdésekről esik szó, mint a támogató intézkedések alanyai és eszközei, az intézkedéssekkel szembeni ellenérvek, valamint a támogató intézkedések igazolása (kompenzáció, sokszínűség, integráció, társadalmi igazságosság). A részletes irodalomjegyzékkel, név- és tárgymutatóval, valamint jogesetmutatóval záródó kötet nemcsak szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]