A huszadik századi lengyel kultúra és tudomány két emblematikus alakja, az író, expresszionista festő, fotóművész és filozófus Stanisław Ignacy Witkiewicz, és a szociális antropológia atyja, Bronisław Kasper Malinowski elevenedik meg Agneta Pleijel könyvében, amely témájánál fogva az életrajz, a   [>>>]

A huszadik századi lengyel kultúra és tudomány két emblematikus alakja, az író, expresszionista festő, fotóművész és filozófus Stanisław Ignacy Witkiewicz, és a szociális antropológia atyja, Bronisław Kasper Malinowski elevenedik meg Agneta Pleijel könyvében, amely témájánál fogva az életrajz, a kalandregény és a családregény metszéspontjában helyezkedik el. A történet az századforduló előestéjén, 1899 december végén veszi kezdetét Zakopanéban, ahol az akkor még kiskamasz Witkiewicz tölti a szilvesztert. Családi házuk (amelyben édesapja, aki nem értett egyet a kor oktatási elveivel, nemcsak nevelte, de maga tanította is fiát) Witkiewicz otthona lett egy életre - leszámítva egy rövid időszakot, amit gyerekkori barátja, Malinowski oldalán Óceániában töltött 1914-ben. A korábban fizikusnak tanuló Malinowski érdeklődése akkoriban fordult az antropológia felé, és elhatározta, hogy elméleti tudását ott fogja gyakorlatba átültetni. A menyasszonyát gyászoló Witkiewiczet azonban nem pusztán felejteni viszi magával: barátja fotói lettek a képi dokumentumai terepen végzett kísérleteinek. Noha sorsuk e közös munkát leszámítva gyökeresen eltért egymástól (hisz Malinowski igazi világfi, Witkiewicz pedig zakopanei "remete" lett), szellemi harmóniájuk, megingathatatlan barátságuk igazi útitársakká avatta őket - a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. A félig valóságos, félig az írói képzelet alkotta, nagyívű regény a lengyel kortárs irodalom élvonalába tartozik. Széles körben ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]