A két világháború közötti időszak (szélső)jobboldali, "keresztény-nemzeti" egyetemi szervezetei közül a legjelentősebb a vitatott megítélésű, elsősorban "fajvédőként" és antiszemitaként elhíresült Turul Szövetség volt. A szerző szerint (is) így nem véletlen, hogy a Turulról nehéz általános,   [>>>]

A két világháború közötti időszak (szélső)jobboldali, "keresztény-nemzeti" egyetemi szervezetei közül a legjelentősebb a vitatott megítélésű, elsősorban "fajvédőként" és antiszemitaként elhíresült Turul Szövetség volt. A szerző szerint (is) így nem véletlen, hogy a Turulról nehéz általános, egységes és elfogulatlan képet alkotni, ám a fiatal történész számos forrásra támaszkodva megpróbálkozik ezzel. A rendkívül alapos kötet (csak a végjegyzetek mintegy nyolcvan oldalt foglalnak el) rövid bevezetője után a Turul Szövetség szervezetének kialakulásáról és változásairól olvashatunk. Szó esik a "történelmi környezet" néhány társadalmi sajátosságáról, a jobboldali diákság háborús, forradalmi és ellenforradalmi tevékenységéről, az első bajtársi egyesületekről és a Turul célkitűzéseiről, a szervezet tagságáról, a szervezeti keretekről és szokásrendről, továbbá az országos hálózattá fejlődésről. A második részben a Turul kapcsolatait, rokonszervezeteit (Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, Centrum Szövetség, Szent István Bajtársi Egyesület stb.), hazai és külföldi megítélését ismerhetjük meg. A harmadik egység a Turul ideológiáját és tevékenységét mutatja be, külön figyelmet szentelve a bajtársi eszmére és a "sorsközösségre", a "fajvédelemre", az antiszemitizmusra és németellenességre, a numerus clausus megítélésére, a királykérdésre, a revízióra, s olvashatunk a Turul-munkatáborokról is. A kitekintésben követhetjük néhány volt Turul-tag 1945 utáni életútját. Az irodalomjegyzékkel és névmutatóval záródó kötet nem csak szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]