Az írónő újabb regénye egy kilencvenes évekbeli "posztkomcsi bányászvárosban", és tizenöt évvel később, a nyüzsgő Budapesten játszódik. Kovács Vera igazi nagykamasz gimista, aki anyja hangját utánozva veszi fel a kagylót, ha legjobb barátnője, Tünde hívja. Anyja egyébként kosztümös jogász, aki a   [>>>]

Az írónő újabb regénye egy kilencvenes évekbeli "posztkomcsi bányászvárosban", és tizenöt évvel később, a nyüzsgő Budapesten játszódik. Kovács Vera igazi nagykamasz gimista, aki anyja hangját utánozva veszi fel a kagylót, ha legjobb barátnője, Tünde hívja. Anyja egyébként kosztümös jogász, aki a nagyapától veszi át a jogi praxist, miután az öreg megkattant a rendszerváltáskor, azért egyszer rajtakapja a lánya, amit egy telefonfülkében vadidegennel csókolózik. Apja viszont csak a kosárlabdának él, edző. Vera is ott nő fel a pályán, az első csókot is az öltözőben kapja. A lényeg mégis az, hogy történjék bármi, egy biztos: a család. Ebben a közegben a főzéshez szeretet, az élethez meg szerelem dukál, de ez csak majd tizenöt év múlva válik egyértelművé. Vera életébe a szerelem tizenöt évesen egy szenvedélyes nyáron üt be. Csenger Bálint azonban "megérint és elhagy" típus, akitől menekülni kell Pestre, egy másik gimibe, pedig az érintése, ezt Vera jól tudja, megmarad. A mindig komoly Tünde viszont kénytelen bevallani önmagának és legjobb barátnőjének, Verának is, hogy szerelmes belé, és ő is menekül - kamaszos elszántsággal az öngyilkosságba. A tragikus nyár emléke egy tizenöt évvel későbbi találkozáskor nyer új értelmet, amikor dr. Csenger Bálint váratlanul, de komoly elhatározással beállít a Vera húgának esküvőjére készülődő családi fészekbe, és Vera meglátja arcán a mosolyt rejtő grimaszt, amit jól ismer - "öröktől". A lezser stílusú, pörgős, könnyeket és mosolyt fakasztó regény remekül adja vissza a rendszerváltás utáni korszak légkörét és az akkor felcseperedő nemzedék életérzését. A középkorú olvasóknak érdemes ajánlani a küllemében is igényes könyvet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]