Rendkívül érdekes és impozáns kötetet jelentetett meg egy viszonylag kevésbé ismert kultúrtörténeti témában Bajnai Klára és Simon Géza Gábor: a rövid, kétnyelvű (magyar és angol) szövegekkel ellátott képeskönyvben a magyar hanglemezek történetét mutatják be, lemezcégenként és időrendi sorrendben   [>>>]

Rendkívül érdekes és impozáns kötetet jelentetett meg egy viszonylag kevésbé ismert kultúrtörténeti témában Bajnai Klára és Simon Géza Gábor: a rövid, kétnyelvű (magyar és angol) szövegekkel ellátott képeskönyvben a magyar hanglemezek történetét mutatják be, lemezcégenként és időrendi sorrendben haladva. A szövegek mellett a kötetet számos lemez és borító fotója, plakátok vagy hanglemezújságok címlapja teszik igazán látványossá. Az első fejezet az akusztikus lemezek korszakával foglalkozik: a hőskorral, melyből megismerhetjük az osztrák-magyar piacra betörő külföldi cégeket, s az első hazai alapítású vállalatot, az 1908-ban alakult Első Magyar Hanglemezgyárat (a céget Pete Csongor hozta létre). A következő fejezet az elektromos felvételek korszakát tárgyalja, az 1900-as évek elejétől nagyjából a múlt század derekáig, olyan cégekre térve ki, mint a Homocord Elektro, a Columbia, a Rózsavölgyi, a Partia, a Polydor, a Radiola, a Sternberg, majd megismerhetjük az első államosított társaságot, a Tonalitot, az 1951-ben alakult Magyar Hanglemezgyártó Nemzeti Vállalatot, a szovjet és a szocialista ún. normál lemezeket és a reklámlemezeket is. A következő fejezet a 33 és 45 fordulatszámú mikrobarázdás lemezek korszakát mutatja be, kitérve a Qualitonra, a Hungarotonra, a könnyűzenére specializálódott Pepitára, s a rendszerváltás után alakult első független kiadókra. Az utolsó fejezet a CD korszak cégeit mutatja be, röviden. Az indexszel záródó kiadvány széles körben ajánlható beszerzésre. A témában legutóbb: Magyar hanglemeztörténet (200904129). "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]