A szerző történeti tanulmánya a szakirodalomra és a korabeli elbeszélő forrásokra támaszkodva vizsgálja Magyarországnak és a magyar uralkodóknak a Jeruzsálem és a Szentföld felszabadítására irányuló keresztes hadjáratok első időszakában játszott szerepét. A szerző ezeket a hadi vállalkozásokat a
[>>>]
A szerző történeti tanulmánya a szakirodalomra és a korabeli elbeszélő forrásokra támaszkodva vizsgálja Magyarországnak és a magyar uralkodóknak a Jeruzsálem és a Szentföld felszabadítására irányuló keresztes hadjáratok első időszakában játszott szerepét. A szerző ezeket a hadi vállalkozásokat a korabeli keresztény látásmód szellemiségéhez visszanyúlva a Jeruzsálembe vezető zarándoklatok részeként fogja fel, ezért kötetét sem az első keresztes hadjárattal nyitja, hanem Szent István uralkodásának időszakával, amikor sok évszázad után az immár keresztény Magyar Királyságon keresztül újra megnyílt a Jeruzsálembe vezető szárazföldi zarándokút. A szerző ennek időpontját 1018-ra teszi, amikor a bizánciak elfoglalták Belgrádot és ennek köszönhetően egészen a Szentföldig keresztény fennhatóság alatt lehetett utazni. A kötet további fejezetei II. Andrásnak az ötödik keresztes hadjáratban tett személyes részvételével bezárólag veszik számba a keresztes hadjáratokban játszott közvetett és közvetlen szerepet, azt a magyar külpolitika, a császárral és a pápával kialakított viszony tükrében elemezve. A tájékoztató irodalomjegyzékkel záruló kötet a téma iránt érdeklődő nagyközönség figyelmébe érdemes ajánlani. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]