Szabó Róbert egyetemi jegyzete a modern magyar külpolitika fejleményeit tekinti át és foglalja össze az 1848-49-es szabadságharc korától napjainkig. A témakör egyes korszakaival, részkérdéseivel könyvtárnyi irodalom foglalkozik, azonban jóval kevesebb a hosszú időszakokat összefogó szintézis. Ezt a
[>>>]
Szabó Róbert egyetemi jegyzete a modern magyar külpolitika fejleményeit tekinti át és foglalja össze az 1848-49-es szabadságharc korától napjainkig. A témakör egyes korszakaival, részkérdéseivel könyvtárnyi irodalom foglalkozik, azonban jóval kevesebb a hosszú időszakokat összefogó szintézis. Ezt a hiányt töltheti be a szerző vaskos kötete, amelyben a szaktudomány eredményeit közvetíti a szélesebb olvasóközönségnek. A szerző elemzési szempontjaiban két alapvető tényezőt emeli ki, a "Nyugat és Kelet közé szorítottságot", valamint a nemzeti egység és a szuverenitás együttes megvalósulásának hiányát, amelyek a korszak egészében meghatározták a magyar külpolitika karakterét, mozgásterét és dilemmáit. Könyve első három fejezete tömören összefoglalja a szabadságharc és a Monarchia, az 1918 és 1920 közötti időszak, valamint a Horthy-korszak külpolitikáját, majd az 1945 utáni időszak jóval bővebb, részletezőbb tárgyalására kerít sor. Nagyobb fejezetei a bevett korszakolást követik (koalíciós időszak;Rákosi-korszak; 1956-os forradalom; Kádár-korszak; rendszerváltás, 1990 óta eltelt időszak), az elbeszélés eseményközpontú, de emellett bemutatja a külpolitika alakításnak főszereplőit, a stratégiákat és az intézményrendszerben, a külügyi igazgatásban bekövetkező változásokat is. A korabeli dokumentumokból is bőven idéző művet melléklet (Magyarország külügyminisztereinek listája, a magyar külügyi hálózat 2011-ben) és irodalomjegyzék zárja. Elsősorban nemzetközi kapcsolatokat hallgató egyetemi diákok olvasmánya, de a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is hasznos. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
