Móra Ferenc nevét elsősorban prózai művei tették halhatatlanná, mint a Kincskereső kisködmön (legutóbb: 201110184), az Aranykoporsó (201026385), az Ének a búzamezőkről (200725411) vagy a Rab ember fiai (201018102). Kevésbé ismert, hogy pályáját költőként kezdte. Első verse még gimnazistaként,   [>>>]

Móra Ferenc nevét elsősorban prózai művei tették halhatatlanná, mint a Kincskereső kisködmön (legutóbb: 201110184), az Aranykoporsó (201026385), az Ének a búzamezőkről (200725411) vagy a Rab ember fiai (201018102). Kevésbé ismert, hogy pályáját költőként kezdte. Első verse még gimnazistaként, 1895-ben jelent meg, s költői kibontakozásában fontos szerepe lehetett nagybátyjának, a szintén lírikus Móra Istvánnak, valamint Pósa Lajosnak. Versei elsősorban egyszerűségükkel ragadják meg az olvasót, nincs bennük Ady vagy Juhász Gyula önmarcangoló küzdelme Istennel és a világgal. Témájuk szűk körben mozog: a család, a természet, az elesettek és a szegények világa, ám még a nem kifejezetten istenes versei is közvetlenül vagy indirekt módon Istenhez és Istenről szólnak. A kötet ezen versekből ad egy csokorra valót, összesen harminchét költeményt, köztük például A szeretet az élet, A szív, az Éj van, a Kenyérért való imádság, a Temetés után, a Pieta, az Esti imádság, a Szeresd a gyermeket! vagy a kötet-címadó Himnusz a búzamezőn című verseket. A kiadványt Alszeghy Zsolt Móra költészetét bemutató rövid írása zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]