A Festészet Napja (október 14.) alkalmából 2011 végén Székesfehérvárott, majd 2012 februárjától két hónapig Vácott volt látható az az időszaki kiállítás (Az elvont táj. A természetábrázolás változása festészetünkben 1940 és 1968 között), amelynek magyar és angol nyelvű katalógusa emlékeztet a   [>>>]

A Festészet Napja (október 14.) alkalmából 2011 végén Székesfehérvárott, majd 2012 februárjától két hónapig Vácott volt látható az az időszaki kiállítás (Az elvont táj. A természetábrázolás változása festészetünkben 1940 és 1968 között), amelynek magyar és angol nyelvű katalógusa emlékeztet a színvonalas rendezvényre. A tárlaton látható alkotások nagy része a kurátor, Lóska Lajos révén a fehérvári Városi Képtár Deák Gyűjteményéből származik, de számos kép szerepelt az ország jelentős művészeti gyűjteményeiből (pécsi Janus Pannonius Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár, Váci Értéktár, Kecskeméti Képtár stb.) és magángyűjtőktől is. A nívós kísérőkiadvány valamennyi műtárgy színes reprodukcióját tartalmazza olyan kiváló mesterektől, mint Barcsay Jenő, Egry József, Farkas István, Országh Lili, Tóth Menyhért, Gyarmathy Tihamér, Kokas Ignác, Martyn Ferenc, Hincz Gyula vagy Bene Géza, reprezentálva az ún. női nyolcak, az Európai Iskola, a Vásárhelyi Iskola és a Zuglói kör művészeti csoportosulások törekvéseit. Az 1930-as évektől a hazai tájképfestészetben a naturális kifejezésmód után egyre inkább az expresszív és konstruktív ábrázolás vált meghatározóvá. Kevésbé a látott valóság leképzése, sokkal inkább a művész szubjektumában megjelenő látvány rögzítése került előtérbe. Ezekről a tendenciákról, a 20. század közepén bekövetkezett változások eredményeiről nyújt átfogó képet a műtárgyjegyzékkel záródó, szép kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]