A görögök kétféle időfogalmat különböztettek meg. Kronosszal, a folyamatos, lineáris idővel szemben Kairosz az időjárást és az alkalmat, a megfelelő pillanatot jelölte. Marno János Ünnepi Könyvhétre megjelent versei Kairos jegyében született rögzített pillanatképek, egy-egy látványhoz, emlékhez fűződő létérzéslenyomatok, meghökkentő, olykor bizarr képzettársításokkal, furcsa monológokkal. Bennük a mindennapok legapróbb kis mozzanatai álomszerűen torlódnak egymásba. Ebben a kötetben is, mint korábban a lírai én, a megszólaló alany Nárcisz, a költői alterego, tükörkép, a "másik". A kortárs lírán edződött, gyakorlott versolvasóknak ajánlható, küllemében is igényes kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
