Aki figyelemmel kíséri Bacsó Béla esztéta, művészet- és irodalomfilozófus írói munkásságát, az olvashatta az Ön-arc-kép című cikkét az Alföld 2011-es májusi (hatvankettedik évfolyam, 5.) számában, melyet ? mint eddig mindig, idén is két-három évente összegyűjtött ? más írásaival együtt az Ünnepi
[>>>]
Aki figyelemmel kíséri Bacsó Béla esztéta, művészet- és irodalomfilozófus írói munkásságát, az olvashatta az Ön-arc-kép című cikkét az Alföld 2011-es májusi (hatvankettedik évfolyam, 5.) számában, melyet ? mint eddig mindig, idén is két-három évente összegyűjtött ? más írásaival együtt az Ünnepi Könyvhéten bocsátja könyv formájában a közönség elé. Egyúttal megszokhattuk azt is, hogy tanulmányai nem könnyű olvasmányok ? jelen esetben is, már a bevezetőben (Előzetes gondolatok) harmincöt oldalon át megkezdi a portréfestés boncolgatását, annak gyakorlatáról, hagyományairól, esztétikai, ábrázolási problematikájáról. A későbbi fejezetekben is olyan egyszerű, a legtöbb emberben megfogalmazódó kérdésekre keresi a választ, mint: mitől érzi a szemlélő a bemutatott személy képmását sikerültnek, karakteresnek? Miért fontos a hasonlóság, az elevenség, életszerűség benyomása, esetleg a jellem, a lelkiállapot érzékeltetése? A szerző Lukianosszal mondja: "?nekem is szükségem lesz munkatársakra, de nemcsak szobrászokra és festőkre, hanem filozófusokra is". Ezzel vándorútra indul Bacsó a művészet hosszú történetén keresztül, keresve a tanulságul állítható portretistákat, amihez társul szegődnek hozzá az antik szerzőkön kívül sűrűn citált Diderot, Gadamer, Panofsky, Derrida, Habermas, Hegel, Heidegger, Sartre vagy Ortega. S hogy kiket talál elemzésre? Mindenekelőtt a görög-római portrékat (Periklész, Augustus, Pompeius), Dürer Melanchthon- és Erasmus-metszetét, Tiziano önarcképét, Lotto Hármasportréját vagy Picasso Gertrude Steinről készült portréját (1906). Sőt egész fejezetet szentel Rubens (Kép és szenvedély), Hogart (A szcénikus ábrázoláshoz), Goya (A portré és az ész patológiája), Delacroix (Porté a tömegben) és Manet (A létezés szünete) portréművészetének. A bőséges, bibliográfiát tartalmazó jegyzetanyaggal kísért kötetet fekete-fehér reprodukciók illusztrálják. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]