Molnár Imre átfogó, a teljes pályarajzot felölelő monográfiában mutatja be gróf Esterházy Jánost (1901-1957), a felvidéki magyarság szószólóját, államférfiját, akit nem túlzás mártírnak nevezni. A korszakban is ritka nagyszerű embert és etikus politikust ártatlanul hurcolta és gyilkolta meg a
[>>>]
Molnár Imre átfogó, a teljes pályarajzot felölelő monográfiában mutatja be gróf Esterházy Jánost (1901-1957), a felvidéki magyarság szószólóját, államférfiját, akit nem túlzás mártírnak nevezni. A korszakban is ritka nagyszerű embert és etikus politikust ártatlanul hurcolta és gyilkolta meg a totalitárius hatalom. A szerző korábbi Esterházy-biográfiájánál is alaposabb és részletesebb portrét rajzol a politikusról attól a pillanattól kezdve, hogy 1901. március 14-én Nyitraújlakon megszületett, egészen addig, amíg 1957. március 3-án a mírovi börtönben elhunyt. Esterházy János egész életét, munkásságát a felvidéki magyarság szolgálatának szentelte. Sorsát voltaképp Trianon szabta meg, és a harmincas években már a csehszlovákiai magyar kisebbségi politika meghatározó személyisége, az Országos Keresztényszocialista Párt, majd 1936 után az Egyesült Magyar Párt ügyvezetője, illetve elnöke volt; igazi nagysága mégis 1939 után mutatkozott meg. A müncheni döntést követően nem tért haza az anyaországba ünnepeltetni magát korábbi érdemeiért, hanem az ekkor kikiáltott önálló Szlovák Államban maradt hatvanezernyi magyarság első számú vezetője lett, és nem csupán mint politikus, hanem mint a keresztény humanizmus etikai példája, a kisebbségi kultúrmunka ösztönzője, a társadalmi élet egyik irányítója. Tudott dolog, hogy a fasiszta Szlovák Állam parlamentjében az egyetlen képviselő volt, aki a zsidótörvények ellen szavazott. 1945-ben mégis őt ítélték halálra koholt vádak alapján, majd -enyhítésül- életfogytiglani börtönre - azaz lassú kínhalálra - változtatták az ítéletet. A kötet első fele a az ifjúkor és a fölkészülés éveinek áttekintése után két nagy korszakban mutatja be Esterházy János életét és munkásságát: a Csehszlovák Köztársaság időszakában (1918-1939) és a Szlovák Állam periódusában (1939-1945). A kötet utolsó negyede a tragikus végkifejlet, illetve ma is lezáratlan utóélete tényanyagát dolgozza föl. A szerző minden hozzáférhető szlovák és magyar nyelvű forrást hasznosítva rajzolja meg hőse portréját. Gazdagon árnyalt kép ez a politikusról, aki a 20. század szinte minden, közéleti személyiségre kijutó gyötrelmét elszenvedte élete során. A gazdagon illusztrált monográfiát Németh Zsolt előszava és Sólyom László 2007-ben elmondott emlékbeszéde vezeti be, a függelékében pedig egy tömör angol nyelvű életrajz mellett Duray Miklós, Malfatti-Esterházy Alice és Batta György beszéde olvasható. Az Ünnepi Könyvhét kiadványa - minden történelmi és társadalomtudományi gyűjtemény fontos darabja.
[<<<]