A vers énekszó nélkül olyan volt a régiek szemében, mint a jó bor társaság nélkül. Valahogy hiányzott hozzá az ünnepi hangulat. Nem is olyan új dolog az, minálunk Balassi volt az első, aki kései versei elé már nem biggyesztett nótajelzést. De a hagyományos közösségekben az énekelt vers a lírai   [>>>]

A vers énekszó nélkül olyan volt a régiek szemében, mint a jó bor társaság nélkül. Valahogy hiányzott hozzá az ünnepi hangulat. Nem is olyan új dolog az, minálunk Balassi volt az első, aki kései versei elé már nem biggyesztett nótajelzést. De a hagyományos közösségekben az énekelt vers a lírai műnem eredeti jellegéhez híven (líra, annyi mint lant) a közelmúltig jószerivel a verses művek egyetlen előadási formája volt. Ezt a hagyományt József Attila is felélesztette, és nem egy versét (ilyen pl. a Holt vidék) kimondottan valamely népdal dallamára igazította. Sebő Ferenc is ezt emeli ki József Attila-feldolgozásaihoz írt előszavában, hozzátéve: ?Mindezek ismeretében nem lehet véletlen, hogy éppen ezeket az éneklésre elgondolt költeményeket választottam ki építészhallgatóként az 1960-as évek végén, hogy diáktársaimat József Attila gitárkíséretes énekelt verseivel szórakoztassam. Nagy öröm számomra, hogy most egy albumban összegyűjtve adhatom közre ezeket az 1967 és 2005 között keletkezett dalokat, amelyek nem csupán József Attila megismerését jelentették számomra, hanem az énekelt vers műfajának, s ezen keresztül a népzene gazdag birodalmának felfedezését is.? A huszonhat dalt (köztük olyan közismert versek feldolgozásait, mint a Kertész leszek, Tiszta szívvel, Klárisok, A hetedik, Altató) tartalmazó, CD-melléklettel kiegészülő, valamint a költőről készült fotók másolataival illusztrált, szépen tipografizált kötet a József Attila emlékévben méltó tisztelgés a költő emléke előtt. Érdemes széles körben ajánlani, beszerzése iskolai könyvtárakba is javasolt. [<<<]