Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc témakörében számtalan mű jelent meg az elmúlt esztendőkben, Glant Tibor kötetében egy eleddig nem vizsgált, speciális témát dolgoz fel: a forradalom angol nyelvű amerikai emlékezetét. Izgalmas kérdés, hogy a nem magyar származású, magyarul nem is beszélő   [>>>]

Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc témakörében számtalan mű jelent meg az elmúlt esztendőkben, Glant Tibor kötetében egy eleddig nem vizsgált, speciális témát dolgoz fel: a forradalom angol nyelvű amerikai emlékezetét. Izgalmas kérdés, hogy a nem magyar származású, magyarul nem is beszélő amerikai állampolgárok mit tudhattak az 1956-os magyarországi eseményekről, s miként szembesülhettek annak emlékezetével. A szerző az emlékezés öt legjelentősebb aspektusát veszi számba a könyv fejezeteiben. A média világából a New York Times emlékeztetési stratégiáit és a forradalommal kapcsolatos szóhasználatát vizsgálta, a politikai emlékezet kategóriájában pedig a Kádár-rendszerben Budapesten szolgált amerikai nagykövetek nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseit vette górcső alá. A tudományos emlékezet kapcsán az amerikai egyetemi tankönyvek 1956-képéről találhatunk elemzést, míg a forradalom irodalmi emlékezetéről szóló részben az észak-amerikai prózai hagyaték áttekintése kapott helyet. Végül a képzőművészet világába tehetünk egy kitérőt, melynek kapcsán megismerhetjük Daday Ferenc Nixon Andauban című festményét, illetve az alkotás születésének hátterét, Richard M. Nixon alelnök magyar menekültek érdekében végzett tevékenységét. A fekete-fehér képekkel illusztrált, jegyzetekkel ellátott kötet függelékében részletes bibliográfia és névmutató kapott helyet. Beszerzése elsősorban szakkönyvtárakba javasolható. [<<<]