Kemény Zsigmond 1854-1857 között írta ezt a regényét. Az I. Rákóczi György idejében játszódó történet anyagát Szalárdi János Siralmas Krónikájából merítette, amelyet ez idő tájt éppen ő rendezett sajtó alá. A Krónika száraz tényeket ismertetett a szentléleki leányrablásról. Kemény Zsigmond a
[>>>]
Kemény Zsigmond 1854-1857 között írta ezt a regényét. Az I. Rákóczi György idejében játszódó történet anyagát Szalárdi János Siralmas Krónikájából merítette, amelyet ez idő tájt éppen ő rendezett sajtó alá. A Krónika száraz tényeket ismertetett a szentléleki leányrablásról. Kemény Zsigmond a feudális erőszakra valló történetet romantikus színezetű végzetdrámává alakította. A regény központi hőse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, és leánya öngyilkosságához vezet. A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen és végzetes szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzőkészséggel párosulnak. A szerző kivételes lélekábrázolási készsége, a lelki motiválások erőssége ebben a művében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen művészi értékei - a mai olvasót is fogva tartják. A regényből a 80-as években tv-film készült. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]