Az utóbbi néhány évben újra nagyobb figyelem fordul az első világháború története felé, amelynek emlékezete hosszú évtizedeken át háttérbe szorított, bizonytalan volt. Pedig - a kortársak szóhasználatát idézve - a ?Nagy Háború? egy generáció meghatározó élménye volt, nem kevesen írásban is   [>>>]

Az utóbbi néhány évben újra nagyobb figyelem fordul az első világháború története felé, amelynek emlékezete hosszú évtizedeken át háttérbe szorított, bizonytalan volt. Pedig - a kortársak szóhasználatát idézve - a ?Nagy Háború? egy generáció meghatározó élménye volt, nem kevesen írásban is megörökítették emlékeiket. Ezek közé tartozik Liffa Aurél geológus, aki egy pécsi hadtáp- majd népfölkelő gyalogoszászlóalj tisztjeként járta meg az első világháborús frontokat. Írása 1914 szeptembere és 1916 májusa között örökíti meg a zászlóaljjal történteket. A harctéri napló tárgyilagos, kissé talán száraz hangnemben fogalmaz, sokszor maga a szerző is egyes szám harmadik személyben jelenik meg ? jó eséllyel az egység hivatalos naplóját olvashatjuk. Belőle az első világháború egyik kevéssé ismert hadszínterének és alakulattípusának mindennapjait ismerhetjük meg. A zászlóalj a háború első évében a szerbiai, majd montenegrói hadszíntéren szolgált, a nem ritkán órákra lebontott bejegyzésekből jól nyomon követhetők az itteni harci cselekmények, a kudarcba fulladt szerbiai offenzíva, majd az 1915 őszi újabb támadás. 1916 tavaszán a zászlóalj már az olasz fronton, Isonzónál kerül bevetésre, erről azonban már kevesebbet olvashatunk, mert a szerző hamarosan a kassai bányafelügyelőséghez kerül geológiai szakértőként. A lelkiismeretes szöveggondozásban tudós bevezetők, kislexikon, a naplóban megemlített katonák és földrajzi nevek jegyzékének társaságában megjelenő napló külön érdekességét adják Liffai Aurél kéziratos - hadszíntereket ábrázoló ? térképvázlatai, amelyek színesben kerülnek a kiadványba. Az érdekes hadtörténeti forrás az Ünnepi Könyvhét kiadványa. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]