A holland várostörténész tanulmánya hat európai főváros (Párizs, Brüsszel, Róma, Budapest, valamint London és Amszterdam) 19-20. századi fejlődésén keresztül vizsgálja az európai urbanizáció útjait. A városképből és -szerkezetből kiindulva a társadalmi struktúrákig, illetve az állami és nemzeti   [>>>]

A holland várostörténész tanulmánya hat európai főváros (Párizs, Brüsszel, Róma, Budapest, valamint London és Amszterdam) 19-20. századi fejlődésén keresztül vizsgálja az európai urbanizáció útjait. A városképből és -szerkezetből kiindulva a társadalmi struktúrákig, illetve az állami és nemzeti ideológiákig eljutó elemzései két markánsan különböző fejlődési utat mutatnak be, amelynek alapjai a 19. században lettek lerakva, de még ma is éreztetik hatásukat. Az egyiket oldal mintaképe Párizs és annak reprezentatív és monumentális belvárosi terei, amely Hausmann elképzelései nyomán öltöttek testet, és jelentettek mintát a 19. században (újjá)születő nemzetállamok új fővárosainak. Párizsra egyöntetűen a legszebb városként tekintettek a kor építészei és várospolitikusai, azonban Londonban és Amszterdamban mégsem valósultak meg a hasonló tervek, a kereskedelmi központtá váló City a középkori, sűrű beépítésű városszövetet őrizte meg. Wagenaarnak az angol és a holland nagyvárosról szóló fejezetei azt mutatják be, hogy emögött egy liberálisabb állami berendezkedés és a szabad piac egyöntetűbb uralma áll. A számos nagyszerű illusztrációval kísért olvasmányos, ugyanakkor mélyenszántó kötet az építészeti és történeti irodalom szintetizálásával mutatja fel a modern európai városfejlődés fő tendenciáit, a városok szerkezetében testet öltő történelmet. Irodalomjegyzékkel és névmutatóval záruló műve a nagyközönség és a szakemberek számára egyaránt tartalmas olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]