A pécsváradi irodalmár, Gállos Orsolya nevét elsősorban műfordításai nyomán ismerheti az irodalomszerető nagyközönség. Ezúttal esszéit, irodalmi és történeti tanulmányait, riportjait gyűjtötte egy kötetbe, amelyek összességében gazdag betekintést nyújtanak a szlovén kultúra múltjába és jelenébe,
[>>>]
A pécsváradi irodalmár, Gállos Orsolya nevét elsősorban műfordításai nyomán ismerheti az irodalomszerető nagyközönség. Ezúttal esszéit, irodalmi és történeti tanulmányait, riportjait gyűjtötte egy kötetbe, amelyek összességében gazdag betekintést nyújtanak a szlovén kultúra múltjába és jelenébe, különös tekintettel a magyar párhuzamokra és kapcsolatokra. A kiegyensúlyozott és változatos összeállításban sok minden helyet kapott: a szinte a 19-20. századi szlovén irodalom egészét áttekintő nyitó írás a szlovén önkép és identitás főbb vonásait, alakulását mutatja be. Érdekesek és izgalmasak a 16. századi nagy hatalmú arisztokrata család, a Cilleiek karrierjét szlovén szemszögből, valamint Vörösmartynak és szlovén kortársának, France Prešerennek a nemzeti eposz megteremtésére való törekvéseit párhuzamosan tárgyaló tanulmányok. Külön írások elemzik a modern és a kortárs szlovén próza nagy életműveit (Edvard Kocbek, Lojze Kovačič, Drago Jančar), valamint riportok és interjúkon keresztül ismerkedhetünk meg a nyolcvanas és kilencvenes évek szlovén irodalmi életével és néhány fontos alkotójával. Befejezésül a szerző egy szép, személyes hangvételű írásban vall szlovén-magyar kettős kötődése családi gyökereiről. Az irodalomjegyzékkel záruló, fekete-fehér képekkel illusztrált kötet nemcsak a szakemberek, hanem a közép-európai kultúrák iránt érdeklődő művelt nagyközönség számára is tartalmas olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]