Berend Nóra témáját és megközelítésmódját tekintve is érdekes, eredeti tanulmánya három nem keresztény közösség ? a zsidók, a muszlimok és a "pogány" kunok ? helyzetét és szerepét vizsgálja a középkori Magyar Királyság életében. Mennyiben volt más a helyzetük, mint az országba a 11-13. században   [>>>]

Berend Nóra témáját és megközelítésmódját tekintve is érdekes, eredeti tanulmánya három nem keresztény közösség ? a zsidók, a muszlimok és a "pogány" kunok ? helyzetét és szerepét vizsgálja a középkori Magyar Királyság életében. Mennyiben volt más a helyzetük, mint az országba a 11-13. században beköltöző megannyi más idegené? Peremhelyzetben éltek vagy a társadalom szerves részét alkották? Teszi fel többe között a kérdéseket a szerző, aki az egyes fejezetekben alaposan körüljárja e kisebbségek életének gazdasági, társadalmi, jogi és vallási aspektusait, vizsgálja a megítélésük kapcsán a világi uralkodó és az egyház közötti vitákat, jelenlétük hatását a Magyarországról alkotott külső és belső képre. Az aprólékos vizsgálódás hozadékaként nemcsak a magyarországi zsidók, izmaeliták és nomád kunok életét ismerjük meg, hanem kiderül, hogy a keresztény világ peremén fekvő "határvidéki társadalom" kis közösségek sokaságából, "sejtszerűen" épült fel, ahol egyszerre, akár párhuzamosan van jelen a befogadás és ellenségesség, az integráció és a kirekesztés. A fejezetek végi alapos jegyzetapparátussal, valamint kimerítő forrás- és irodalomjegyzékkel kiegészített mű eredendően a szakmai közönségnek készült, de témája, nézőpontja okán a művelt nagyközönség figyelmébe is érdemes ajánlani. [<<<]