Kálvin János (Jean Calvin, latinul: Johannes Calvinus) tulajdonképpen a Jelenések könyve kivételével, minden újszövetségi irathoz írt hosszabb-rövidebb kommentárt. A Kálvin Kiadó nagyszabású vállalkozása, hogy az évtizedekkel ezelőtt megszakadt sorozatát újraindítsa (ld.: Az Apostolok cselekedetei   [>>>]

Kálvin János (Jean Calvin, latinul: Johannes Calvinus) tulajdonképpen a Jelenések könyve kivételével, minden újszövetségi irathoz írt hosszabb-rövidebb kommentárt. A Kálvin Kiadó nagyszabású vállalkozása, hogy az évtizedekkel ezelőtt megszakadt sorozatát újraindítsa (ld.: Az Apostolok cselekedetei magyarázata; 201221???), lehetővé teszi, hogy a kálvini írásmagyarázati örökség ismét közkincs lehessen, nemcsak református berkekben, de minden teológiai, vallási érdeklődésű olvasó számára. A népszerű nevén Parókiális könyvtár harmadik sorszámmal megjelenő darabja a Zsidókhoz írt levél magyarázatát adja, melyet a második világháború után rövid időre feltámadt sorozatban utoljára adtak ki 1965-ben, Szabó András székelyudvarhelyi kollégiumi igazgató fordításában. Az ennek revízióját elvégző Kálvin-kutató, Nagy Barnától megtudjuk: a Héber levél "egyike a Szentírás legnehezebb darabjainak". Ezt oldandó, és a legsúlyosabb kérdések kiegészítéseképp a kötet függelékében helyet kapott még Kálvin Melkisédek történetéről szóló három prédikációja, valamint a 110. zsoltárról írott magyarázata. A reformátor halálának 400. évfordulóján stílusos néhány imádságának és prédikációjának szerepeltetése is. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]