A polihisztor Xántus János (1825-1894) a tizenkilencedik század ma már kevésbé ismert nagy utazója, néprajzkutatója volt, akit kortársai és az utókor a Magyar Nemzeti Múzeum számára gyűjtött igen tekintélyes néprajzi és természettudományi kollekciója révén tartottak számon. Emellett azonban kora   [>>>]

A polihisztor Xántus János (1825-1894) a tizenkilencedik század ma már kevésbé ismert nagy utazója, néprajzkutatója volt, akit kortársai és az utókor a Magyar Nemzeti Múzeum számára gyűjtött igen tekintélyes néprajzi és természettudományi kollekciója révén tartottak számon. Emellett azonban kora egyik első környezettudatos gondolkodója is volt. Mint ahogy a szerző írja: "olyan időszak volt ez a humán történelem során, amelyben nemcsak az emberi tevékenység sokfélesége, alkotóképességének kibontakozása teremtődött meg, hanem megalapozódott az erőfölényre épülő, az egész földi bioszférát érintő, pusztítást is magában hordozó gondolkodásmód." Xántus azon kevesek közé tartozott, akik felfigyeltek ezen folyamatokra, veszélyekre, bemutatva azt az időszakot, amikor megbomlott az ember és a természet közötti viszony. Szász Éva kultúresszéje ezen szempontok alapján mutatja be irodalmi munkásságát. Elsőként az utazó korának szellemi áramlatairól és Xántus írásainak abban elfoglalt helyéről olvashatunk, majd megismerhetjük viszonyát a természet jelenségeihez, kapcsolatát a távoli földrészek népeivel (elsősorban Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában utazott). A szerző részletesen bemutatja, miként próbálta felhívni a figyelmet a környezet és a természet értékeinek védelmére - kitérve a természetpusztítás különböző fajtáira és fokozataira, az állatkereskedelemre, a divat érdekében történő vadászatra, a természetvédelem és a szédületes sebességgel fejlődő gazdasági élet ütközéseire. Az epilógusban a szerző korunk trendjeit mutatja be. A rövid Xántus-életrajzzal, jegyzetekkel és irodalomjegyzékkel záródó kiadvány széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]