A jogász szerző, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magánjogi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára már több kötetben is foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével. Vizsgálta az '56 utáni megtorlási eljárásokat "Ez itt a vértanúk vére" (199910188) című kötetében, bemutatta   [>>>]

A jogász szerző, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magánjogi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára már több kötetben is foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével. Vizsgálta az '56 utáni megtorlási eljárásokat "Ez itt a vértanúk vére" (199910188) című kötetében, bemutatta az ártatlanul elítélt Tóth Ilona életét és koncepciós perét ("Ártatlan vagyok"; 200801244), a "Szevasztok, én meghalok!" című kiadványban (201021185) pedig a forradalom idején meghalt személyek számáról, az áldozatok nagyságáról a köztudatban rögzült ismereteket revideálta. Újabb, vékonyka kötete két tanulmányt tartalmaz, elsősorban megkérdőjelezve az abszolút spontaneitást, mind a történtek kiváltásában, mind a hatalmi visszahatásban. Az 1956-os forradalom kezdetének kiprokoválása című írás elsősorban azokat a kevésbé ismert tényeket mutatja be, amelyek megelőzték a forradalom kitérését: s szovjet csapatmozgásokat, Szerov KGB-parancsnok és az általa vezetett erők tevékenységét. Olvashatunk a Rádió épületénél október 23-án este történtekről és arról, miként is jutottak fegyverhez az ostromlók. A Kossuth téri tömeggyilkosságról című tanulmány az október 25-i eseményeket elemzi: azon véres sortűz történetét, mellyel kapcsolatban mind a mai napig számos a kérdőjel. A szerző - miután bemutatja azt is, hogy kik és mi módon vettek részt a tömegmészárlás kitervelésében és megvalósításában - arra a megállapításra jut, hogy a beavatkozás az ÁVH és a KGB együttes, bár össze nem hangolt akciója volt a forradalom leverésére. Általános gyűjtőkörű könyvtáraknak ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]