Dimitrije Boarov eredetiben 2002-ben, nem sokkal a Milosevics-rezsim bukása után írta meg a Vajdaság (szerbül: Vojvodina) történetét feldolgozó munkáját. A mű egy cikksorozat nyomán született, melyet Az összes vajdasági választás - Csernojevicstől napjainkig címmel írt heti rendszerességgel az   [>>>]

Dimitrije Boarov eredetiben 2002-ben, nem sokkal a Milosevics-rezsim bukása után írta meg a Vajdaság (szerbül: Vojvodina) történetét feldolgozó munkáját. A mű egy cikksorozat nyomán született, melyet Az összes vajdasági választás - Csernojevicstől napjainkig címmel írt heti rendszerességgel az újvidéki Vojvodina napilapba, a választásokon keresztül követve a térség politikatörténetét, egészen a 2000-es választásokig. A természetesen kibővített fejezetekből megismerhetjük a török kiűzése után Csernojevics Arzén pátriárka által a Délvidékre betelepített szerbeket, a katonai határőrvidék történetét, a terület nemzetiségi sokszínűségét, az 1790. évi, jelentősebb hatás nélküli temesvári nemzeti kongresszust, az 1804. és 1825. évi szerb felkeléseket, s természetesen az 1848-49-es meghatározó jelentőségű eseményeket is. Szó esik a gyümölcsoltó Boldogasszony-napi nemzeti kongresszusról 1861-ben, az első szerb politikai alakulat, Miletics Szerb Nemzeti Szabadelvű Pártja 1869-es létrejöttéről és híres becskereki programjáról, a vajdasági liberálisok és radikálisok politikájáról a Dualizmus éveiben, az elnyerhetetlennek tűnő általános választójog és az egyesülés eszméjéről, a Habsburg-birodalom széteséséről és az 1918. évi nagy népgyűlésről. Részletesen olvashatunk a trianoni békeszerződés hatásairól, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Vajdaság viszonyáról, a Dunai bánság időszakáról, megismerhetjük az 1932. évi újvidéki rezolúciót és a Vajdasági Mozgalom születését, a Cvetkovics-Macsek-egyezmény hatását és a második világháború alatt történteket. A szerző ír a felszabadításról, a Jugoszláv Föderatív Népköztársaságban elfoglalt autonóm tartományi státuszról, a helyi Népfrontról, mint a kommunista demokrácia keretéről, a terület relatív gazdasági lemaradásának kialakulásáról, az 1974-ben kivívott tényleges autonómiáról, a késői titói évekről, a kilencvenes évek eseményeiről, a délszláv háború hatásairól, végül pedig a 2000-es év drámai kimenetelű változásairól. Az irodalomjegyzékkel záródó kötet széles körben ajánlható a kelet-közép-európai történelem iránt érdeklődő olvasók számára. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]