Ki volt valójában a hosszú, kalandos életet megélt Saint-Germain gróf (1696-1784)? Mint diplomata, nevelő, tudós feltaláló, orvos és látnok a kortársak szerint művészetekhez értő (költő, zeneszerző, rajzoló), megjelenésében is megnyerő, jóvágású férfi, művelt, udvarias, szeretetreméltó személyiség   [>>>]

Ki volt valójában a hosszú, kalandos életet megélt Saint-Germain gróf (1696-1784)? Mint diplomata, nevelő, tudós feltaláló, orvos és látnok a kortársak szerint művészetekhez értő (költő, zeneszerző, rajzoló), megjelenésében is megnyerő, jóvágású férfi, művelt, udvarias, szeretetreméltó személyiség volt. A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon született első fiát, Lipót Györgyöt a Habsburg érdekek képviselőinek parancsára, születése után elrabolták, és halottnak nyilvánították, ám valójában idegen nevet adtak neki (Saint-Germain) - hasonlóan a fejedelem másik két életben maradt fiát is arra kényszerítették, hogy francia neveket vegyenek fel -, és gondoskodtak arról, hogy ne ismerhesse származása titkát. Mivel két öccsét túlélte, így ő volt az utolsó Rákóczi. A tradíció meggyőző a tekintetben is, hogy az Európát lázba hozó három alapelv, a szabadság, egyenlőség, testvériség a korszellem hármas eszméje, tőle származik (Rudolf Steiner: A rózsakeresztesek teozófiája; 200114022). Mindenesetre csaknem egész Európát beutazta, Angliától Oroszországig, Svédországtól Törökországig. Az eredetileg 1930-ban Berlinben és Hágában megjelent mű szerzője, L. A. Langevelt alapos, minden részletre kiterjedő történeti munkájának tizenhét fejezete a titokzatos gróf életéről valójában egy izgalmas szellemi-kulturális utazás a 18. századi Európa országaiban, ahol - érezhetően - vihar előtti csend honolt. A Nagy Nóra fordításában olvasható élettörténet kapcsán érintett hírességek (II. Rákóczi Ferenc, II. Frigyes, II. Katalin, Madame de Pompadour, Diderot, D?Alembert stb.) korabeli fekete-fehér portréival illusztrált munkával szöges ellentétben áll a magyar kiadó által csatolt bevezető Hanns-Joachim Starczewskinek, a Koblenz (Rajna-Ffelz tartomány) melletti okkultista központ alapítójának szerzőségével, amelynek elolvasását csak keményvonalas spiritisztáknak ajánljuk, Saint-Germainnek legalább egy tucatnyi történelmi inkarnációját sorolja fel ? köztük a legvadabbak: Gilgames, József, Szűz Mária férje, Sámuel próféta, Eukleidész, Christian Rosenkreuz, a rózsakeresztes rend megalapítója stb. De azt is innen tudhatjuk, hogy az Atlantiszon angyalként szolgáló szellemi utazó a földrész elsüllyedése után a Kárpátok bérceire viszi a szabadság lángját, és a Rákóczi hercegek leszármazottja lesz. A kör itt bezárul, mert e mozzanat részletezése Langevelt jegyzetekkel kiegészített, és a legfontosabb forrásait mellékletben közlő könyve. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]