A történész-regionalista szerző tanulmánya a királyi Magyarország területének regionális folyamatait tekinti át a 18. század végétől az első világháború kitöréséig, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolta ezeket a nemzeti és nemzetiségi kérdés. A kérdésfeltevés tétje természetesen Trianon,
[>>>]
A történész-regionalista szerző tanulmánya a királyi Magyarország területének regionális folyamatait tekinti át a 18. század végétől az első világháború kitöréséig, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolta ezeket a nemzeti és nemzetiségi kérdés. A kérdésfeltevés tétje természetesen Trianon, vagyis annak mérlegre helyezése, hogy a regionális folyamatok mennyiben járultak hozzá az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történeti Magyarország felbomlásához, felosztásához. A történeti kérdés megválaszolásához a földrajztudomány eszközkészletét és szemléletét felhasználó szerző bevezetésként az alapfogalmakat definiálja, megkülönböztetve a ?felülről jövő?, közigazgatási-politikai célú regionalizációt és az ?alulról kiinduló? nemzeti(ségi), kulturális vagy gazdasági alapon megszerveződő regionalizmust. Ezek után történeti rendben haladva mutatja be a Habsburg regionalizációs kísérleteket (a Temesi Bánság megszervezése 1718-ban, II. József terve közigazgatás átszervezésére és Alexander Bach közigazgatási reformja 1848-1849-es szabadságharc leverése után) és négy nemzethez (szerb, horvát, román és szlovák) kötődő etnoregionalista törekvéseket, valamint az ország területi egységét megkérdőjelező nemzetközi ideológiákat (pángermanizmus és pánszlávizmus, irredenta mozgalmak). A szerző konklúziójában ezeket a folyamatokat a magyar nemzetállam építésével szembeni felülről, belülről és kívülről érkező ?támadásokként? értelmezi, amelyek megismerése hozzásegít a trianoni békeszerződés létrejöttének megértéséhez. A terjedelmes jegyzetapparátussal és irodalomjegyzékkel kísért, térképekkel alátámasztott mű a szakemberek és az érdeklődő nagyközönség számára is ajánlható olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
