Egy évtizednyi, tudományos háttérkutatásokkal egybekötött fordítói műhelymunka eredményeként született meg a huszadik századi világirodalom klasszikusának, James Joyce Ulyssesének újrafordítása. A hatalmas munkát több szempont tette szükségessé, miként Kappanyos András utószavában rámutat. Részben   [>>>]

Egy évtizednyi, tudományos háttérkutatásokkal egybekötött fordítói műhelymunka eredményeként született meg a huszadik századi világirodalom klasszikusának, James Joyce Ulyssesének újrafordítása. A hatalmas munkát több szempont tette szükségessé, miként Kappanyos András utószavában rámutat. Részben maga a mű ma már egészen más helyet foglal el a nemzetközi kánonban, mint Gáspár Endre 1947-es, majd Szentkuthy Miklós 1974-es fordításakor, részben azonban megváltozott a fordításirodalom elvárásrendszere, és megváltozott az irodalmi szövegek olvasásmódja is. Mindenekelőtt pedig Szentkuthy széles körben elterjedt, a magyar kanonizációhoz jelentősen hozzájáruló fordításának - jóllehet zseniális, ám nem ritkán értelemzavaró, mára több helyen elavult szlenget és nonszenszeket használó - túlzásai tették szükségessé az újrafordítást. A nagyközönséget célzó, jegyzeteket mellőző új magyar Ulysses azonban nagyban támaszkodik Szentkuthy szövegére, de a mai Joyce-kutatások és a modern fordításelmélet követelményeinek megfelelően jobban igazodik a mű szövegvilágához és struktúrájához. A küllemében is igényes, vaskos kötetnek ott a helye a mű korábbi magyar fordításai mellett. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]