Jelen egyetemi tankönyv - a szerző azonos című habilitációs értekezésének kibővített változata - a magyar szociológiai gondolkodás kialakulásának történetét mutatja be, a reformkortól a 19. és 20. század fordulójáig. Az első fejezet azt vizsgálja, hogyan is jelent meg Magyarországon a tudományág ?
[>>>]
Jelen egyetemi tankönyv - a szerző azonos című habilitációs értekezésének kibővített változata - a magyar szociológiai gondolkodás kialakulásának történetét mutatja be, a reformkortól a 19. és 20. század fordulójáig. Az első fejezet azt vizsgálja, hogyan is jelent meg Magyarországon a tudományág ? a "szociológia prehistórikuma" alfejezetcím alatt tárgyalva az ún. "francia tudomány" (Comte és Tocqueville iskolája), valamint a "polícia", mint az állam sajátos kormányzási technológiájának elméletére épülő német "társadalomtan" hazai megjelenését. A következő fejezet az intézményesülés típusait mutatja be, nagyjából időrendben haladva: a "nemzeti akadémiák" és a humboldti egyetem modelljét, a reformkori intézményesülést és akadályait, a hazai tudományos életet az önkényuralmi rendszer éveiben, végül a dualizmus "sikertörténetét". Ezek után egyesével olvashatunk a korai magyar "szociológusokról": Hetényi Jánosról és Szontagh Pálról, az "egyezményes filozófia szociológiai érdeklődésének" megjelenítőiről, a pályaelhagyó előfutár Hunfalvy Pálról, Eötvös Józsefről és az "állam társadalmasításának" problémájáról, Kautz Gyula "termékeny tagadásáról", Lubrich Ágost társadalomtani utópiájáról, Concha Győző társadalomtanáról, a szociológia határán mozgó Beöthy Leó munkásságáról és Pulszky Ágost szintetikus szociológiájáról. A szerző nem portrékat alkot, hanem a meghatározó személyek szociológiai szemléletét és tudományos munkásságát vázolja fel. Az alapos irodalomjegyzékkel záródó munka kezdő szociológia szakos hallgatók tankönyve. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
