Az 1956-os magyar forradalom leverését követően Romániában és különösen Erdélyben is erősödött a represszió, emberek sokaságát tartoztatták le, ítélték el koholt vádakkal, így félemlítve meg a társadalmat, különösen a nemzeti kisebbségi kisebbségeket, nem csak a magyarokat, hanem az erdélyi   [>>>]

Az 1956-os magyar forradalom leverését követően Romániában és különösen Erdélyben is erősödött a represszió, emberek sokaságát tartoztatták le, ítélték el koholt vádakkal, így félemlítve meg a társadalmat, különösen a nemzeti kisebbségi kisebbségeket, nem csak a magyarokat, hanem az erdélyi szászokat, akiket talán még inkább ellenségként kezelt a román kommunista hatalom. Eginald Schlattner önéletrajzi ihletésű regénye - egy lazán egymásba kapcsolódó trilógia második kötete - ezt a személyes és történelmi traumát - az erdélyi szász közösség huszadik századi kálváriájának újabb stációját - dolgozza fel egy fiatalember történetén keresztül. (Schlattner ötvenes évekbeli szerepével Hajdú-Farkas Zoltán dokumentumregénye, Az árulásról; 201205171 ismeret meg). A regény főhősét és elbeszélőjét 1957 végén kolozsvári végzős hidrológus diákként tartóztatja le a Securitate, bekötött szemmel és kézzel szállítják el, és ő csak a hangokból találja ki, hogy Brassóba (akkor Sztálinvárosba). Itt veszi kezdetét a fizikai, de még inkább lelki terror. A legfőbb cél a személyiség elszigetelése és megtörése, amely ezúttal célt ér. A hol megrázóan naturalista, máskor költői és álomszerű, több idősíkon futó elbeszélés főhőse a bebörtönzés éveiben felidézi családja és a második világháború alatt a náci németek mellett teljes mellszélességgel kiálló, a románi kiugrására csak az összeomlásként gondoló erdélyi szász közösség történetét és üldöztetését is. A regény önmarcangoló, feloldozást kereső számvetés a múlttal, bűnökkel és árulásokkal. Az erdélyi szász közösség történetén túlmutató felkavaró és fontos, sok vitát és indulatot kiváltó irodalmi alkotás a kommunizmus koráról, amelynek azonos című filmes adaptációja mostanában került bemutatásra a magyar mozikban is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]