Az 1961-től Franciaországban, a rendszerváltás óta pedig újra hazánkban is élő és alkotó Papp Tibor vaskos regényében az 1956-os eseményeket, a határátlépés izgalmas történetét dolgozta fel. A neoavantgárd, a vizuális és generált versek nemzetközi hírű mestere ezúttal hagyományos írói eszközökkel
[>>>]
Az 1961-től Franciaországban, a rendszerváltás óta pedig újra hazánkban is élő és alkotó Papp Tibor vaskos regényében az 1956-os eseményeket, a határátlépés izgalmas történetét dolgozta fel. A neoavantgárd, a vizuális és generált versek nemzetközi hírű mestere ezúttal hagyományos írói eszközökkel teszi átélhetővé önéletrajzi elemekkel átszőtt prózáját. Főhőse az ifjú Olivér (ld.: Olivér könyve; 200425282), aki érzékeli és egyre inkább részese szülei és a magyar társadalom állandó rettegésének. "Nehogy azt higgye már valaki, hogy ő jó szívvel menekül. A menekülés a halál egyik fajtája, a sikeres halálé, aminek bekövetkeztével a menekülő testi jelenléte megszűnik mindazoknak, akik otthon maradnak, hiányozni fog a szülőknek, a barátoknak, a rokonoknak, a szomszédoknak, az ismerősöknek, a lányoknak, de fordítva is igaz: a menekülő elveszti eddigi életét, eddigi életének minden tartozékát, a szagokat, a látványt, az ismert közösség biztonságát, az emlékeihez köthető tárgyakat, a házak téli melegét, mindent, ami távozásának koporsójába nem fér bele." A fiú elképzelt városának, Várszegnek a térképét rajzolja (fekete-fehér utcatérkép részletek), beazonosítva a történéseket és a szereplők belső világát. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]