A székelyföldi néprajzkutató, Balázs Lajos egyetemi docens Csíkszentdomokoson végzett négy évtizedes munkássága során megjelent tanulmányaiból válogat vaskos kötetében. A neves tudós szerint szorosabban vett témája, a rituális szimbólumok a népszokásokon belül önálló füzért alkotnak mint az emberi
[>>>]
A székelyföldi néprajzkutató, Balázs Lajos egyetemi docens Csíkszentdomokoson végzett négy évtizedes munkássága során megjelent tanulmányaiból válogat vaskos kötetében. A neves tudós szerint szorosabban vett témája, a rituális szimbólumok a népszokásokon belül önálló füzért alkotnak mint az emberi vágyak elérésének mágikus eszközei. A szómágián, a deklamáción túl e szimbólumban megfogalmazott vágy-rítusok a siker, a révbejutás garanciái. Írásai nagy részét műhelymunkának, kísérletnek tekinti, amelyekre támaszkodva írta meg az emberi sorsfordító szokásokat elemző monográfiáit. Meglátásaival, értelmezéseivel túl kíván lépni azon a néprajzkutatói szemléleten, amely elsődlegesen a kultúra közvetlenül érzékelhető aspektusait ragadja meg. Kutatásai eredményeként sikerült megörökítenie valami lényegeset a székely-magyarság kultúrájából, ami hite szerint az emberiség történelem előtti kincse volt. Egy szerény lokális, de karakteres közösség, a csíkszentdomokosiak kultúráján, jelképalkotó műveltségén vagyis metaforikus, analógiás látásán, leleményes pragmatizmusán és elvonatkoztató képességén keresztül kimutatja azok egyetemes kapcsolatát, jelentőségét. Olyan sorsfordulók, mint születés, házasság, halál, különböző helyzetei, mozzanatai tárgyiasulnak a különféle rítusokban: pl. a bábakalács a vénlegény társadalmi, emberi természetét jeleníti meg, a Kárpát medencében ritka beavató rítusok közül nem egy a honfoglalás előtti időkből köszön ránk, amikor pl. az újszülöttet háromszor keresztelik (az útszéli keresztfánál, a templomban és a családi asztalnál), az elrabolt leányt - gyakori jelenség ma is - bekontyolással avatják legitim feleséggé, a haldoklót pedig megkerítik, ami az egykori lélekértelmezés egészen magas fokára vall. A tárgyi és rituális szimbólumok tartományán túl néhány tanulmány jelkép értékű emberekről is szól néprajzi szemmel: egy székely Odüsszeuszról (Egy optimista fogolytörténet), a folklorisztika Nestoráról (Mihai Pop köszöntése), Jézus, Keresztelő szent János rejtélyes, nem az egyház által kanonizált kultuszáról (Jézus képe a búzaszemen, Szent János napi angyalozás, Nyári Szent János napjáról, másképpen). A fekete-fehér fotókkal és vázlatrajzokkal illusztrált, értékes néprajzi munkát bőséges szakirodalmi jegyzék egészíti ki. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
