A "zsidó irodalom fogalomkörébe tartozik minden zsidó által írt irodalom, minden zsidók által alapított és működtetett kulturális intézmény" - veszi át Komlós Aladár definícióját Kőbányai János, aki ebben a vaskos könyvében e rendkívül tágas hatókör szellemében foglakozik a magyar irodalom sok
[>>>]
A "zsidó irodalom fogalomkörébe tartozik minden zsidó által írt irodalom, minden zsidók által alapított és működtetett kulturális intézmény" - veszi át Komlós Aladár definícióját Kőbányai János, aki ebben a vaskos könyvében e rendkívül tágas hatókör szellemében foglakozik a magyar irodalom sok középpontban lévő, vagy azon éppen kívül eső, alakjával, intézményével. A kötőjeles szóhasználat (magyar-zsidó) is világosan jelzi, hogy kapcsolattörténetről van szó, be- és elfogadás vágyáról, és az elutasítás, kitagadás történetéről. A szerző szerint ez a magyar zsidó irodalom lényege és efelől olvassa az egyes műveket és az irodalmi tevékenységet Kiss Józseftől Somlyó Zoltán vagy Radnóti Miklóson át Kardos G. Györggyel vagy Kertész Imrével kizárólag. A kötet első része tömör, összegző jellegű, társadalomtörténeti kontextusba helyezett áttekintés a holokausztig, amit a Nyugat és a két világháború között működött Múlt és Jövő folyóiratok párhuzamos elemzése, illetve tanulmányok füzére követ egyes életművekről. A könyvet névmutató és gazdag, dokumentumértékű képmellékletek kísérik, amelyekből a magyar-zsidó kulturális élet galériája áll össze. Kőbányai János könyve gazdag és sokrétű, egyszerre informatív, ugyanakkor felvállaltan elkötelezett, néhol sarkos megfogalmazású - gondolatébresztő és vitára serkentő munka, amely a magyar irodalomtörténet minden szerető és értő olvasójának ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]