A huszadik századi német irodalom egy megkerülhetetlen (bár hazánkban kevéssé ismert) alakja Gottfried Benn. Pályája a tízes években indult: Benn az avantgárd líra markáns alakja lett, aki a korábbi szépség- és harmóniaideáltól elzárkózva, megtagadva az irodalom ezek eszményítésére irányuló
[>>>]
A huszadik századi német irodalom egy megkerülhetetlen (bár hazánkban kevéssé ismert) alakja Gottfried Benn. Pályája a tízes években indult: Benn az avantgárd líra markáns alakja lett, aki a korábbi szépség- és harmóniaideáltól elzárkózva, megtagadva az irodalom ezek eszményítésére irányuló tendenciáit, expresszionista költeményeiben szándékoltan, provokatív céllal a felkavarót, a csúfat, a tiltottat, az undort keltőt ábrázolta. Ihletet bőven volt honnan merítenie, hisz medikusként, majd praktizáló orvosként rendszeresen találkozott az élet diszharmonikus oldalával: a test múlékonyságát, a rothadás felkavaró folyamatát, a halál fizikai megnyilvánulásait a maga naturális valóságában öntötte versbe: "Agy s ágyék közt három teli csöbörben. / Isten háza és az ördög vára / szemtől szembe somolyog egy vödörben / bűnbeesésre és golgotára. / Egyéb tepsibe. Ők mind újszülöttek: / férfiláb, gyerekmell, asszony haja. / Láttam, kettőből, kik együtt züllöttek, / volt valami, mint egy darab anya." (V, Requiem). E témájuk ellenére is karizmatikus, megrendítő, elgondolkodtató, gyakorta morbid szépséggel, szomorú átitatott költeményeket most Mohácsi Árpád fordításában olvashatják a magyar lírakedvelők. Fontos, hiánypótló kötet - beszerzése széles körben javasolható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]