Immár harmadik közös kötete lát napvilágot a szent makacssággal saját útját járó lélekgyógyásznak, Feldmár Andrásnak, és a Feldmár Intézet munkatársának, Büky Dorottyának. Ahogy korábban (A barna tehén fia; 201021014), úgy most is egy több tételes, egymásba folyó tételekből álló, nagyívű, rendhagyó   [>>>]

Immár harmadik közös kötete lát napvilágot a szent makacssággal saját útját járó lélekgyógyásznak, Feldmár Andrásnak, és a Feldmár Intézet munkatársának, Büky Dorottyának. Ahogy korábban (A barna tehén fia; 201021014), úgy most is egy több tételes, egymásba folyó tételekből álló, nagyívű, rendhagyó dialógusból áll össze művük, amelynek céljáról így vall a bevezetőben Feldmár: "Mi van, mi nincs, minek kellene lennie, buta vagyok vagy okos vagyok, halvány gőzöm sincs, hogy hol a helyem, vagy mit akarok, mi a dolgom. Az első gondolatom, hogy ez a könyv szóljon azoknak, akik olyan helyzetben vannak, mint én tizenhat éves koromban, amikor nagyon örültem volna egy könyvnek, aki eligazít...". A kötet első felében helyet kapott beszélgetésben valóban terítékre kerülnek a lét ezen örök kérdései, bár a vezérszálat (ahogy korábban is) Feldmár András pszichológiatörténeti és -tudományi, önéletrajzi elemekkel gazdagon teleszőtt gondolatfolyama képezi. A mű további részében azok a 2010-től 2012-ig a Feldmár Intézethez befutott olvasói kérdések kaptak helyet, kiegészítve Feldmár András rájuk adott válaszaival. Az önálló fejezet méretű mellékletben olvashatunk a Soltész Ágnes szociológus által vezetett Menedék programról, illetve az Intézet keretei között működő Mesekörről. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]