A kiváló eszme- és irodalomtörténészt, Miskolczy Ambrust évtizedek óta foglalkoztatja a magyar történelem egyik kulcskérdése, két nagy nemzedék és két nagy eszmekör, az 1780-90-es évek nemesi felvilágosodásának és a reformkornak, az 1848-49-es nemzedéknek a kapcsolata. Van-e folytonosság a   [>>>]

A kiváló eszme- és irodalomtörténészt, Miskolczy Ambrust évtizedek óta foglalkoztatja a magyar történelem egyik kulcskérdése, két nagy nemzedék és két nagy eszmekör, az 1780-90-es évek nemesi felvilágosodásának és a reformkornak, az 1848-49-es nemzedéknek a kapcsolata. Van-e folytonosság a jozefinizmussal kiteljesedő felvilágosodás, illetve a nemzeti-liberális, a magyar demokratikus kultúrát megalapozó reformkor között? A kérdésre Miskolczy Ambrus újból határozott igennel válaszol, alapos filológiai erudícióval, a magyar historiográfia és a történészi viták beható ismeretével, évtizedes vagy akár évszázados meggyőződéseket kikezdő polemikus hanggal. Egyik főhőse ezúttal is Kazinczy Ferenc, a négykötetes nagyszabású monográfia után (Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig; 201012163; 201012162; 200922142; 200922143) ezúttal egy tömör esszében ragadja meg személyisége lényegét. A másik kulcsfigura Kossuth: Eperjesi tanulóéveit felfedező tanulmány dokumentálja a két generáció közötti közvetlen kapcsolatokat, majd a nemesi felkelés, a zsidóemancipáció és a nemzetiségi kérdés kapcsán értékeli újra Kossuth nézeteit. Végül egy érdekes cikk bajor szemmel mutatja be az 1848-49-es magyar forradalmat és Jókai Mór alkalmi költeményének, a Kossuth-centenáriumra írott ódájának elemzésével zárul a sokszínű és érdekfeszítő kötet. Az itt összegyűjtött írások különböző időpontokban és alkalommal készültek, együtt olvasva a már lezártnak hitt eszmetörténeti "dossziék" újbóli megnyitására inspirálhatnak. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]