Az alapjogi gondolatnak a magánjog egyes részeire gyakorolt hatása régóta vita tárgya számos országban, így hazánkban is. Nincs ez másként a Német Szövetségi Köztársaságban sem, ráadásul ezen ország joggyakorlata számos tanulságos példával szolgál más országok számára is. A második világháborút   [>>>]

Az alapjogi gondolatnak a magánjog egyes részeire gyakorolt hatása régóta vita tárgya számos országban, így hazánkban is. Nincs ez másként a Német Szövetségi Köztársaságban sem, ráadásul ezen ország joggyakorlata számos tanulságos példával szolgál más országok számára is. A második világháborút lezáró új német Alaptörvényben (Grundgesetz) rögzített alapjogok a rendszer pilléreit jelentik mind a mai napig, így az nagy hatást gyakorol a német magánjogra és valamelyest a nemzetközi jogra is. A szerző az ötvenes évek végétől napjainkig tartó folyamatot mutatja be, a német bírói gyakorlat és professzori vélemények tükrében. Az első szakasz a német Szövetségi Alkotmánybíróságnak az ún. spanyol ügyben hozott 1964-es határozatáig és annak visszhangjáig tart, a második a hetvenes és nyolcvanas évek kérdéseit érinti, és lényegében az 1986-os nemzetközi magánjogi reformig tart, a harmadik szakasz pedig a reformot követő, napjainkig tartó időszakban határozható meg. Olyan szakterületek kerülnek kifejtésre, mint a házassági jog és más családjogi fejezetek, az állampolgárság kapcsolóelvének megtörése, a társadalombiztosítás vagy a bevándorlás. A német nyelvű összefoglalóval, a felhasznált és idézett irodalom, valamint jogesetek jegyzékével és német nyelvű tartalomjegyzékkel záródó kiadvány szakemberek olvasmánya. [<<<]