A volt bankigazgató szerző korábban pénzügyi tárgyú rövidebb írásokkal jelentkezett szaklapokban, napilapokban. Legújabb műve azonban filozófiai-ezoterikus jellegű. Mint írja, azért írta Az Ankh törvényét, mert felismerte, hogy az emberi faj eddig soha nem tapasztalt veszélybe került, és bár sokan   [>>>]

A volt bankigazgató szerző korábban pénzügyi tárgyú rövidebb írásokkal jelentkezett szaklapokban, napilapokban. Legújabb műve azonban filozófiai-ezoterikus jellegű. Mint írja, azért írta Az Ankh törvényét, mert felismerte, hogy az emberi faj eddig soha nem tapasztalt veszélybe került, és bár sokan - filozófusok, egyházi gondolkodók vagy politikusok - szembe néztek a kérdéssel, felismerték a bajt, sem magyarázatot az okára, sem választ nem adtak arra, hogy mit tehet az egyes ember, ha már a társadalmak vezetői láthatóan tehetetlenek. A szerző a valóság környezeti, demográfiai, energetikai, gazdasági, etikai szempontú bemutatása, a problémák feltárása után rávilágít arra, hogy mind a "személyisten-hitű világlátás", mind a materialista ateizmus "világnemlátása" rossz úton jár, az "istenvilágmindenség" modern panteista gondolata mögött pedig megtalálja a minden élő lény - így az ember - számára is alapvető létparancsot, az Élet, a saját faj fenntartásának parancsát, amit a szerző az Ankh eszméjének nevez (az Ankh eredetileg, mint az a borítón is felismerhető, az egyiptomi hitvilág egyik legfontosabb életjelképe, az ún. füles kereszt). A szerző leginkább a személyes, emberi döntésekhez nyújt támpontokat, az "akkor most mi is a teendő" kérdésre próbál válaszolni, és olyan morális alapot, olyan magatartást kíván lefektetni, mely szerinte minden ember számára kötelező kell, hogy legyen. A könyv végén felvázolja az "új erkölcsön" alapuló társadalmi berendezkedés ideáját, valamint azt is, hogy szerinte mi lenne a feladata a Katolikus Egyháznak az Ankh törvénye szerint. A témára nyitott olvasóknak ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]