1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette az ún. második bécsi döntést, amelynek eredményeként visszatért Magyarországhoz a Trianonban Romániának ítélt területek kb. fele, mintegy 2,5 millió, többségében magyar   [>>>]

1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette az ún. második bécsi döntést, amelynek eredményeként visszatért Magyarországhoz a Trianonban Romániának ítélt területek kb. fele, mintegy 2,5 millió, többségében magyar lakossal. L. Balogh Béni erdélyi származású levéltáros már többször foglalkozott ezzel a történeti témával. Legújabb munkája - 2010-ben megvédett doktori disszertációjának könyvvé szerkesztett változata - a magyar-román viszonyt és a kisebbségi kérdést vizsgálja 1940 és 1944 között. A kötet műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű ? a fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a "hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a szerző a kisebbségi kérdést is ennek függvényében tárgyalja. A historiográfiai áttekintés után az 1940 őszén fennálló magyar-román viszonyt és a kölcsönösségen alapuló nemzetiségi politikát mutatja be: a második bécsi döntés hatásait, végrehajtását és Észak-Erdély román kiürítését, a honvédség bevonulását, az észak-erdélyi katonai közigazgatást, a nemzetiségi politikát, a magyar-román ún. likviditációs és a német-olasz vegyes bizottság tevékenységét és az eltérő nemzetstratégiákat. A következő rész a kapcsolati holtpontként jellemezhető 1941-42-es évekkel foglalkozik: az 1941 első felében zajló tárgyalásokkal, a követek kölcsönös "bojkottjával", a második bécsi döntés érvénytelenségét kimondó román nyilatkozattal, a Berlin kegyeiért folytatott versengéssel és az ellentétek elmérgesedésével. Az utolsó rész 1943-44 kapcsán a "fordított versengést" mutatja be, mikor mindkét ország, változó sikerrel próbálkozott béketapogatózással, közeledési kísérletük pedig végül kudarcba fúlt. A számos forrást feldolgozó mű összegzéssel, irodalomjegyzékkel és személynévmutatóval zárul. Minden nagyobb történelmi gyűjteményben elhelyezendő monográfia. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]