Két éve, 2011. február 11-én mondott le Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, az "arab tavasz" néven híressé vált tüntetés- és tiltakozáshullám egyik eredményeként. Hatására négy országban (Tunézia, Egyiptom, Líbia és Jemen) bukott meg a politikai vezetés. Ha többet akarunk megtudni a helyzet egészéről,
[>>>]
Két éve, 2011. február 11-én mondott le Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, az "arab tavasz" néven híressé vált tüntetés- és tiltakozáshullám egyik eredményeként. Hatására négy országban (Tunézia, Egyiptom, Líbia és Jemen) bukott meg a politikai vezetés. Ha többet akarunk megtudni a helyzet egészéről, akkor érdemes kézbe venni Jászberényi Sándor "haditudósító naplóját", aki a szó szerint a tűz közeléből, az utcai harcok poklából mondja el tapasztalatait. Visszaemlékezése izgalmas dokumentum, a történelmet író napokról, hetekről. "Mert ez a forradalom hús-vér emberek forradalma" - a fülszöveg igazsága kiderül a gonzó újságírást (erősen szubjektív, a hatás kedvévért a tényeket és a fikciót vegyítő stílus) művelő szerző fekete-fehér fotókkal kísért fejezeteiből. Jászberényi nem biztonságos hotelszoba fedezékből próbálta megérteni azokat akik képesek életüket áldozni az utcákon. Ezért primer tudósítása az "Arab Tavaszról" nem pusztán az ilyenkor megszólaló "szakértők" nyelvezetét követi. Az arab világot érintő folyamatnak még koránt sincs vége. A szerző véleménye szerint Egyiptom az összeomlás szélén áll - egyre súlyosabb a gazdaság helyzete, állandóvá váltak a zavargások, több városban bevezették a statáriumot. A Muzulmán Testvériség kormánya és az ellenzék nem képes megegyezésre jutni, aminek eredményeként nem lehet tudni, mi következik. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]