A neves költő-lapszerkesztő, Petőcz András ötvenes éveit taposva egyre mélyebben kutatja az idegenség kérdését. Márai-díjas regénye, a több európai nyelvre lefordított Idegenek. Harminc perccel a háború előtt (legutóbb: 201208292) mellett emlékezhetünk esszéket, kritikákat tartalmazó prózakötetére
[>>>]
A neves költő-lapszerkesztő, Petőcz András ötvenes éveit taposva egyre mélyebben kutatja az idegenség kérdését. Márai-díjas regénye, a több európai nyelvre lefordított Idegenek. Harminc perccel a háború előtt (legutóbb: 201208292) mellett emlékezhetünk esszéket, kritikákat tartalmazó prózakötetére (Idegenként, Európában; 199714120) vagy Az idegen arc születése (200907217) című verseskötetére. Jelen műve akár lírai önéletrajzi regényként is olvasható, hiszen még legobjektívebb írásai mögül is kitetszik az otthonkeresés, otthonteremtés igényét érzékenyen figyelő író arcvonása. Bő évtizednyi termésében Petőcz pályatársakról villant fel emlékképeket, elemzi a nyolcvanas évek új művészeti irányzatait, naplót ír franciaországi tartózkodásáról, értelmezi a párizsi külváros többnyire idegen fiataljainak emlékezetes "felkelését", az úgynevezett "éhséglázadást", és mindig, minden pillanatban az "idegenség", az "otthontalanság" tipikusan 21. századi problematikáját boncolgatja, amivel egyben hátteret is nyújt említett és egyre aktuálisabb szépprózai főműve születésének történetéhez. A közölt publikációkat megjelentető orgánumok listájával záródó kötet utolsó fejezete (Idegennek lenni jó) Várnai Pálnak a szerzővel 2008-ban készített interjúja, melyben elhangzik a mottónak is vehető kijelentés: "az āidegenségà önmagában is érték". Az elmélkedéseket, jegyzeteket, naplókat, esszéket és újságcikkeket tartalmazó, vallomásos kötetet igényes olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]