Lengyel András tanulmánykötete természetesen nem az optikus szakma történetéről szól: a szemüvegkészítők szó itt metafora, s Ludwig von Bertalanffy egyik megjegyzésére megy vissza, amely szerint az emberek gondolkodását és így a cselekedeteit is a gondolkodók, a történetelem "nagy   [>>>]

Lengyel András tanulmánykötete természetesen nem az optikus szakma történetéről szól: a szemüvegkészítők szó itt metafora, s Ludwig von Bertalanffy egyik megjegyzésére megy vissza, amely szerint az emberek gondolkodását és így a cselekedeteit is a gondolkodók, a történetelem "nagy szemüvegkészítői", köztük kiemelten az újságírók határozzák meg. A kötet érdekessége, hogy egy olyan korszakról esik szó, amelyben az újságírók között olyan, az irodalmi életben jelentős szellemi nagyságokat találunk, mint Cholnoky Viktor, Hatvany Lajos, Kosztolányi Dezső vagy Móra Ferenc. Még akkor is fontos szerepük volt e kiemelkedő személyeknek, ha tudjuk, hogy a sajtószabadság minden korban viszonylagos volt, és ha nem is a cenzúra, de a lap tulajdonosi, főszerkesztői vagy politikai háttere sokban megkötötte vagy éppen vezette a szerzők tollát. A kötet első, terjedelmileg nagyobbik, s talán mondanivalóját tekintve is súlyosabbik része a modern, nyomtatott újságírás két, diametrálisan egymással szembenálló, de egyaránt jelentős hatással bíró valóságértelmező stratégiájába enged bepillantást. Szó van tehát egyrészt Az Est és a Pesti Napló fémjelezte ? leegyszerűsítő kifejezéssel élve ? liberális tömegmédium gyakorlatáról, másrészt az antiliberális, "keresztény nemzeti" Uj Nemzedékről és a Bangha Béla vezette sajtóbirodalomról. Az írások tág körben mozognak: a vezércikkíró Cholnoky Viktor, A Hét című újság "Toll és Tőr" rovata, Az Uj Nemzedék Pardon-rovata, Tarján Vilmos Az Est hasábjain futó bűnügyi riportjai, Hatvany Lajos Pesti Naplója vagy Kosztolányi Dezső hírlapírói munkásságából előbukkanó antiszemitizmusa (mely kétségkívül a kötet egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó tanulmánya lehet), ugyanolyan fontos témák, mint az 1921-es pszeudo Az Est szám és az ahhoz kapcsolódó médiacsata (az Ébredő Magyarok Egyesülete által kiadott állap Az Est nevével jelent meg, de gyakorlatilag azt kívánta lejáratni, minősíthetetlen antiszemitizmusról is tanúbizonyságot téve), a laptipográfia témaköre, a Népszava sajtórendészeti megfigyelése vagy egy nagyformátumú reklámszakember, Sebestyén Arnold munkássága. Az írások eredeti megjelenési helyének felsorolásával, valamint irodalomjegyzékkel záródó kötet elsősorban szakemberek figyelmére tarthat számot. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]