A megismeréstudomány - a kognitív tudományok együttese - sokféle értelmezési szempontot hordoz magában, ezért világszerte eltérő módon, más-más, tudományokhoz közelítik. Van, ahol a filozófia újfajta szemléletének, van, ahol a számítástechnika elméleti részének, másutt a logika, a matematika   [>>>]

A megismeréstudomány - a kognitív tudományok együttese - sokféle értelmezési szempontot hordoz magában, ezért világszerte eltérő módon, más-más, tudományokhoz közelítik. Van, ahol a filozófia újfajta szemléletének, van, ahol a számítástechnika elméleti részének, másutt a logika, a matematika kérdéskörébe tartozónak vélik. Abból a szempontból is érdemes megvizsgálni a kognitív tudományt, hogy milyen társadalmi igényeket elégít ki. A tudomány és a filozófia képviselői régóta - de a 20. században különösen - arra vágynak, hogy egymás tudományától független, elválasztható legyen, főként a természettudósok szemében venné át a filozófia szerepét a megismeréstudomány. Pléh Csaba egyetemi eladásait tartalmazó - most átdolgozott, aktualizált tartalommal megjelenő - kötet körvonalazza a megismeréstudomány jellemzőit és kiterjedtségét, azt állítva, hogy nem önálló diszciplína, hanem sokkal inkább szemlélet, mely mindenütt az ismeret rendelkezésére és szerveződésére figyel. A mű megismertet a kognitív kutatás szemléletével, a szimbólumok feldolgozásának részleteivel. Így tárgyalja az etológia, az információtároló- és kezelőgépek, az algoritmusok alapjait a megismerés szempontjából. Irodalomjegyzéke, név- és tárgymutatója révén tájékoztatásra is alkalmas a főként egyetemi hallgatók érdeklődésére számot tartó kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]